számlázó bejelentési kötelezettség

Megváltozott a késedelmes számlafizetések rendje.

Az új szabályozás ugyanis költségátalány fizetését teszi kötelezővé a vállalkozások számára a késedelmesen fizetett számlák után. Ez azt jelenti, hogy az adósnak nem csak a számlán szereplő összeget és a késedelmi kamatot, hanem még a költségátalányt is ki kell fizetnie, még akkor is, ha a hitelezőnek nem merült fel semmilyen plusz költsége.

Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis. (Ptk. 301/A § (3)) 

A költségátalány legalább 40 Eurónak megfelelő forintösszeg. Ettől az összegtől csak felfelé lehet eltérni. A törvényszöveg deklarálja azt is, hogy a felek a költségátalánytól eltekintő kikötést nem tehetnek, az ilyen kikötés semmis.

Érdekes helyzet állhat elő, ha a hitelezőnek nem is merült fel költsége a behajtás során, vagy ha a hitelező önszántából nem tart igényt a költségátalányra. Álláspontunk szerint a hitelező egyoldalúan eltekinthet a költségátalány igénylésétől, hiszen a Ptk. csupán az ilyen kikötést tiltja az egyoldalú eltekintés véleményünk szerint azonban nem minősül kikötésnek.

Még nem tisztázott, hogy vajon ilyen esetben – a hitelező jóvoltából – el lehet kerülni az átalány fizetését? Vajon ehhez mit szól a NAV, nem fog-e adóhiányt (az ingyenes lemondásra tekintettel) megállapítani? Vajon a költségátalány kikötését mikortól és milyen követelésekre kell alkalmazni?

Amint kialakul az egységes álláspont a bírósági gyakorlatban és az Adóhivatalnál, haladéktalanul tájékoztatjuk Önöket.