egyesulet alapitas

Az egyesület megalapításához minimum 10 tagra van szükség és meg kell határozni:

  • az egyesület nevét,
  • célját,
  • képviseleti szervét és
  • főbb szabályait az alapszabályban.

Az egyesületnek alapító vagyon nem szükséges, tagdíjfizetési kötelezettsége azonban van a tagoknak.

Milyen adatok kellenek, mire kell odafigyelni alapításánál?

Név: Az egyesület neve nem lehet azonos egy már létező egyesület nevével. A név ellenőrizhető a bírósági nyilvántartásban, de mindenképp érdemes több nevet is kitalálni, mielőtt az iratokat elkészíti valaki.

Székhely: Az egyesület székhelynek Magyarországon kell lennie. Az ingatlan tulajdonosának hozzá kell járulnia a székhely használathoz. Praktikus valamelyik tag lakcímét megadni, de ha van az egyesületnek valamilyen helyisége, amit bérelne, vagy a tulajdonában lenne, az is megfelelő. Fontos, hogy olyan hely legyen, ahol átveszi valaki a leveleket mindig.

Egyesület célja: Az egyesületnek több célja is lehet (pl.: szakmai támogatás, programok szervezése, egyebek).

Tevékenysége: A tevékenység megadása szintén felsorolás szerűen történhet (pl.: tudományos tevékenység, egyebek), azonban a tevékenységnek kötődnie kell a célokhoz. Így pl. megfelelő lehet célként megadni, hogy a „magyar népzene terjesztése”, tevékenységnek pedig „gyermeke számára népzenei tábor szervezése”.

Tagok: Ahogy fentebb mondtuk, minimálisan 10 tagra van szükség az egyesület alapításához, de érdemesebb több személlyel alapítani, hiszen előfordulhat, hogy később valaki ki akar lépni. Ha 10 fő alá menne a létszám, akkor a bíróság vagy az ügyészség eljárást indíthat az egyesület ellen. Csak 18. életévét betöltött természetes személy lehet az egyesület tagja. Lehetőség van pártoló tagot is bevenni, azonban a pártoló tag nem tartozik a rendes tagok létszámába!

Tagdíj: A tagdíj összegét éves szinten kell meghatározni (pl.: 1.500,- Ft).

Elnökség: Általában az egyesületek 3 fős elnökséggel szoktak rendelkezni, de megfelelő az is, ha egy személy az elnök, aki az egyesület képviselője (ő az, aki aláírási joggal rendelkezik).

Az alapítás menete

Amennyiben valamennyi fenti kérdés eldöntésre került, elő kell készíteni a dokumentumokat, amelyhez javasoljuk szakember segítségét. Ezt követően kerül sor az alakuló közgyűlésre, ahol aláírásra kerülnek a dokumentumok. Az alakuló közgyűlésen valamennyi tagnak részt kell vennie.

Ezt követően a teljes dokumentációt be kell nyújtani az illetékes bírósághoz. A bíróság ügyintézési határideje 60 nap (plusz az esetleges hiánypótlások miatti határidők). Megjegyezzük, hogy a bíróság jellemzően a 60. naphoz közeli időpontban szokott végzést hozni.

Szerencsére egyesület alapításánál illeték fizetési kötelezettség nincs. 🙂

A bírósági regisztrációt követően érdemes könyvelőhöz fordulni, hogy az egyesület adószámot igényeljen, bankszámlát nyisson, bejelentkezzen a Statisztikai Hivatalnál.

Az egyesület működése

A napi működéshez nincs szükség bonyolult szabályzatokra, azonban érdemes készíteni egy szervezeti és működési szabályzatot, amely rendszert visz az egyesület életébe.

Fontos, hogy minden évben kötelező legalább egy közgyűlést tartani és a beszámolót letétbe helyezni. Korábbi cikkünkben írtuk már a fontosabb kötelezettségekről, amelyet itt tudnak elolvasni.

Miért érdemes egyesületet alapítani?

  • hivatalos keretet ad a tevékenységnek
  • számlaképessé teszi a tevékenységet
  • nem olyan szigorúak a rá vonatkozó szabályok, mint egy cégnél
  • pályázatokon lehet részt venni
  • támogatásokat lehet igényelni