Frissítve 2014.08.26. napján

Pár nappal ezelőtt ügyvédi irodánk is részt vett azon a szűk körű egyeztetésen, amelyet a (VOSZ) kezdeményezett az NGM-nél a reklámadóval kapcsolatosan.  

A cél az volt, hogy az NGM világos válaszokat adjon a felmerült értelmezési problémákra, továbbá, hogy eloszlassa a médiában megjelent félrevezető és pontatlan híreket. 

A legfontosabb tudnivalók a reklámadóval kapcsolatosan:

Semmilyen reklámadóra vonatkozó kimutatást, vagy bevallást sem kell készítenie azoknak, akiknek reklámbevétele nem éri el az 500 millió forintot, illetve maguk nem reklám megrendelők valamely hónapban 2,5 millió forintot meghaladó összegben.

 

A vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a reklám-közzétételre vonatkozó szerződésben, vagy számlán rögzítsék (nyilatkozzanak), hogy a reklámadó-kötelezettséget előírásszerűen teljesítik, vagy arra egyáltalán nem kötelezettek.

 

Nem minősül saját reklámnak, vagyis nem adóköteles, amennyiben egy vállalkozás a köznapi életben szokásos módon használja nevét, védjegyét, vagy egyéb megjelölését (így különösen a névjegyen, a levélpapíron, a borítékon, a munkaruhán, a tevékenység végzésének helyéül szolgáló ingatlanon, a saját gépjárművön legfeljebb a cégnév, céglogó, elérhetőség szerepel), de az ezt meghaladó népszerűsítés önköltsége már a fenti összegekbe beszámít.

 

A nem magyar nyelvű reklámok esetén abban az esetben kell reklámadót fizetni, amennyiben a közzétételre Magyarország területén kerül sor. Amennyiben a közzétételre nem Magyarországon kerül sor és nem magyar nyelvű a felület, úgy nem keletkezik reklámadó fizetési kötelezettség.

 

A túlnyomórészt megfogalmazás azt jelenti, hogy legalább a felében magyar nyelvű a médiatartalom. Tehát amennyiben nem túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben jelenik meg a reklám, úgy nem kell reklámadót fizetni sem.